Miért jó a böjtölés, avagy a pozitív hatásai
A böjtölésnek nagyon sok pozitív hatása van a szervezetünkre, mindezt úgy, hogy egy teljesen természetes folyamatról van szó, mivel semmilyen mesterséges segítség nem szükséges hozzá. Az első és talán legegyértelműbb hatása az emésztőrendszerre van, hiszen a szilárd táplálék megvonása miatt pihenő időt adhatunk ezeknek a szerveinknek, amely során regenerálódni tudnak. Továbbá mivel ilyenkor energiaszükségletünket nem táplálékkal pótoljuk, így a szervezet a nyugalmi állapottal csökkenti az energia igényeit, így lassul a pulzusunk, ezáltal a vérnyomásunk is csökken a böjtölés során. És a szervezetünk raktárainak mozgósítását az éhség tudja elindítani, így az itt raktározódó méreg- és salakanyagok is ilyenkor tudnak távozni, így szinte teljesen meg tudjuk tisztítani a szervezetünket egy böjtölés során.
Továbbá csökkenti a diabétesz kockázatát, mivel segíthet az inzulin receptorok érzékenyítésében is. Emiatt szokták javasolni inzulinrezisztencia gyanúja esetében, amely során az időszakos böjtölés, vagy kalóriamegvonás tud hatékony lenni ennek a kezelésében. Ezen felül több kutatás azt mutatja, hogy a böjtölés az agyra is jó hatással van, a rövidtávú ételmegvonás, vagy koplalás felfrissíti az agyi funkciókat, így segíthet megelőzni az Alzheimer-kórt és a demenciát. Végül és nem utolsó sorban a böjtölés súlyvesztésben is segít, viszont ezt nem szabad hosszútávon folytatni, mivel, mint mindennek, a böjtölésnek is megvannak a hátrányai.
A böjtölés negatív hatásai
A böjtölésnek az össze negatív hatása arra vezethető vissza, hogy ilyenkor megvonjuk a szervezetünktől az ételt és így nem jutunk annyi energiához, mint amihez hozzászoktunk. Ilyen negatív hatás lehet a fáradékonyság és az ezzel kapcsolatos ingerültség, továbbá nehezen tudunk koncentrálni, valamint szélsőséges esetekben szédüléssel is járhat. Valamint a rendszeres koplalás emésztési panaszokhoz, esetlegesen evészavarok kialakulásához is vezethet. Továbbá mivel ilyenkor nincs meg a szokásos energiabevitelünk, ezért kerülendő a nehéz fizikai munka és a megterhelő testmozgás, mert ilyen sokkal könnyeben kerülhetünk balesetveszélyes helyzetbe. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk, hogy a böjtölés nem alkalmazható gyerekeknél, terhes nőknél, továbbá súlyos betegségből, vagy műtétből lábadozóknál.
Milyen fajtái vannak a böjtnek?
Alapvetően megkülönböztethetünk teljes vagy részlges böjtöt. A teljes böjt során semmilyen táplálékot nem viszünk a szervezetünkbe, míg a részleges böjt azt jelenti, hogy bizonyos ételeket vagy italokat vonunk meg magunktól.
Klasszikus böjt
Amikor ezt hallják az emberek, akkor sok esetben a vallási értelemben vett böjtölésre gondolnak, aminek a lényege nem a kalóriamegvonás, hanem az önmegtartóztatás, mint például az, hogy nem esznek állati eredetű ételeket. Itt koránt sem erről van szó, hanem arról, hogy teljes táplálékmegvonást csinálunk, amely során csak vizet fogyasztunk, viszont ezt a formáját a böjtölésnek csak 3 napig javasolják maximum.
Vízböjt, vagy léböjt
Ezek a kevésbé drasztikus formái a böjtölésnek, amelyek során a folyadékfogyasztás megengedett. A vízböjt során, mint ahogy a nevéből is látszik, csak tiszta víz fogyasztható, még a léböjt során gyümölcs- és zöldséglevek is fogyaszthatóak. Viszont ezekben az italok sok esetben cukrot és édesítőszereket tartalmazhatnak, ezért vitatott ennek a böjtnek a hatékonysága. Van ennek a böjtölésnek olyan fajtája, amely során csak gyógynövényekből készült italokat és teákat lehet fogyasztani.
Szárazböjt
Ez nevezhető a böjtölés legdrasztikusabb fajtájának, amikor még a vizet is megvonjuk szervezetünktől. Vitatott azonban, hogy ez lenne a méregtelenítés csúcsa, mivel könnyen életveszélyes állapothoz is vezethet. A rosszul kivitelezett böjtölés nagy károkat okozhat, tehát mérlegelni kell, hogy ekkora kockázat mellett mennyi hasznot is hozhat!
Időszakos böjtölés
Itt van lehetőség napi kalória bevitelre, de meg van szabva, hogy milyen időablakokban van lehetőség ezt megtenni, amit egy hosszabb koplalás követ. Ez a módszer nem az elfogyasztott kalória mennyiségére koncentrál, hanem arra, hogy mikor visszük be szervezetünkbe. Kutatások azt mutatták ki, hogy ez a módszer képes csökkenteni az oxidatív stresszt, így lassítja az öregedést és egyéb káros degeneratív folyamatokat, mint például a gyulladások, a rák, valamint szív- és érrendszeri problémákat. Ennek a böjt típusnak különböző variációi vannak, ilyen például a:
- 12:12 Ez az étrend alkalmas időszakos böjtölés elkezdéséhez, mivel felezi a napot és így belefér 3 nagyobb és 2 kisebb étkezés.
- 16:8 lényege, hogy 8 órás időablakban viszünk be táplálékot, majd azt követően 16 órán át egyáltalán nem eszünk semmit. Ez már egy fokkal nehezebb böjtölésnek számít, mivel csak 3 nagy étkezés fér bele gyakorlatilag, de még közel se a legnehezebb.
- 20:4 Ezt mondják a legdrasztikusabb böjtölési formának, mivel csak 4 óránk van tele enni magunkat, majd utána 20 órát kell koplalnunk. Pont ezért megkérdőjelezhető a hatása, mivel a túlevést se szokták ajánlani. Az ilyen és ehhez hasonló diéták a nap 24 óráját osztják fel.
- Ezzel szemben az 5:2, vagy 6:1 diéta viszont a hét napjait osztja fel, amikor a hét egyik, vagy egymást követő 2 napján csak 500-600 kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, a többi 5-6 napon viszont a szokásos étrendünket követjük.